agonia
english

v3
 

Agonia.Net | Policy | Mission Contact | Participate
poezii poezii poezii poezii poezii
poezii
armana Poezii, Poezie deutsch Poezii, Poezie english Poezii, Poezie espanol Poezii, Poezie francais Poezii, Poezie italiano Poezii, Poezie japanese Poezii, Poezie portugues Poezii, Poezie romana Poezii, Poezie russkaia Poezii, Poezie

Article Communities Contest Essay Multimedia Personals Poetry Press Prose _QUOTE Screenplay Special

Poezii Românesti - Romanian Poetry

poezii


 
Texts by the same author


Translations of this text
0

 Members comments


print e-mail
Views: 2026 .



Kötelességteljesítés közben
prose [ ]

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
by [boerpeterpal ]

2012-10-27  | [This text should be read in magyar]  

Literary Translation - Translations of classic and original poetry and other materialsThis text is a follow-up  | 



Oldalra dõlt õsrégi építmény, kávája korhadt, a két gerenda is. Bár párhuzamosan, de félrebillenve álldogálnak az idõ terhe alatt megrogyva. Pihennek. Még tartják a hengert, és rajta a régi láncot. Hajdan két karú volt, mostanra egyiket elveszítve, féloldalt tekerõs, mélységtõl óvó, vizet adó.
Korosztályából már mind kiszolgálták magukat, elapadt vizük, beomlottak, átadták a stafétabotot egy odébb ásottnak. Manapság fúródnak, de ez az agg hõsként állja a rászabott kötelesség súlyát.
A kevés használattól már nem olyan kristálytiszta vize, mint kamaszkorában, de fittyet hány minden vízvezetéknek, nem foglalkozik a tervekkel sem. A teliség mindenek elõtt! Valamikor, valaki kemény munkával azért ásta, hogy vizet adjon. És az elapadt vizû, mégoly dölyfös társait is túlélve, keményen álldogál a huszonöt méter mélység fölött, hogy amíg magától szét nem mállik, vagy be nem omlasztják erõvel, tegye a dolgát. Ami a legszebb, õ nem filozofálgat ilyen magaslatokban önmagáról, nincsenek önértékelési gondjai. A gõg legcsendesebb szellõje sem fútta oldalba.
Csak a majd száz évnyi felhõkbõl zuhogó, szórvány esõáradat, amit kútnak kötelessége kibírni, ahogy a hõt és a téli fagyot, meg minden más váratlan változást, mert nem a veszélyektõl jajgatás, hanem sokkal fontosabb feladata van, így oldalra nyekeredetten is.
Vihar sem kellene! Ha ráfújnék is szétesne tán, de még korhadékát átjárja a kötelességtudat és az, hogy értelme van létének, nem lehet felborítani.



.  |








 
shim Home of Literature, Poetry and Culture. Write and enjoy articles, essays, prose, classic poetry and contests. shim
shim
poezii  Search  Agonia.Net  

Reproduction of any materials without our permission is strictly prohibited.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net

E-mail | Privacy and publication policy

Top Site-uri Cultura - Join the Cultural Topsites!